Szakmánkban nap mint nap találkozunk ezzel a kérdéssel: miért nem kapok hitelt, ha megfelelek az igénylésnek? A válasz nem egyszerű és számos olyan tényezőt tudunk említeni, amire nem is gondolnának az egyébként a témában laikusnak számító ügyfelek.
Milyen dokumentumokra is van szükség általában a hiteligényléshez alkalmazotti munkaviszony esetén?
• személyes okmányok (személyi igazolvány/vezetői engedély, lakcímkártya, adóazonosító)
• munkáltatói igazolás (nem minden bank kéri, de aki kéri, annak saját formanyomtatványa van)
• bankszámlakivonat
• készpénzes jövedelem esetén legtöbb esetben NAV jövedelemigazolás
Ha ezek a rendelkezésünkre állnak, akkor mégis miért utasít el a bank? Vegyük sorba ezeket a dokumentumokat és nézzük meg, mi lehet bennük a buktató.
- Személyes okmányok
Lejárt okmány, vagy lakcímkártyán nem szerepel állandó, csak tartózkodási lakcím szerepel. - Munkáltatói igazolás:
Nagyon sok esetben találkozunk még a mai napig is azzal, hogy más a bejelentett nettó jövedelem, mint amit ügyfelünk gondolt. Sokan összekeverik a bruttó és nettó bért, ami súlyos hiba, hiszen mindig a nettó, azaz a kézzel fogható, elkölthető összeg az, amivel számol a bank. A munkáltatói igazoláson ráadásul nem csak az utalt bér jelenik meg, de az is, hogy az az összeg milyen tételekből adódik össze. Lehet benne pl. bónusz, jutalék, napidíj, üzemanyagtérítés vagy cafeteria. Talán egy bank sincs jelenleg a piacon, aki ezek mindegyikét elfogadná. Ebben az esetben belefuthatunk abba, hogy az egyébként akár 300 ezer Ft-os jövedelmünk a bank számára elfogadható jövedelemtípusokra vetítve ennek mondjuk csak a fele!
Elutasítják az igénylésünket, ha a munkáltatói igazoláson szerepel, hogy az illető próbaidő alatt van, felmondását tölti vagy határozott idejű a szerződése.
Akár azon is múlhat a hiteligénylés, hogy a kitöltésért felelős személy elérhető-e a megadott telefonszámon, ugyanis a bankok jellemzően végeznek munkáltatói ellenőrzést is. Ilyenkor felhívják az igazoláson feltüntetett telefonszámot, hogy igazolja vissza az azon szereplő adatokat. Amennyiben nem érik el, úgy legjobb esetben a bank értesít minket, hogy beszéljünk az illetővel, hogy legyen elérhető telefonon, de az is előfordulhat, hogy levélben értesítenek, hogy a bank nem tud hitelt nyújtani nekünk. - Bankszámlakivonat:
Elutasítják a hitelkérelmünket, ha online szerencsejátékra fordítjuk a fizetésünk egy részét. Ha lottózóban vásárlunk a bankkártyánkkal pl. havi 4-5 ezer forintig, az jellemzően nem okoz gondot, de nagyobb tétel esetén már az is akadályozhatja a hitelfelvételünket.
Szintén erre a sorsra juthatunk, ha számlánk egyenlege negatív értéket mutat, tehát feléljük a teljes fizetésünket és a bankszámlánk költségei, mint a számlavezetési díj, SMS szolgáltatás díja, tranzakciós díjat, kártya díj stb. több ezer forinttal mínuszba hozza a záróegyenlegünket. Ide sorolhatjuk azt is, ha fedezethiány miatt nem teljesülnek a megbízások. Itt azt kell érteni, ha csoportos beszedéssel fizetjük közüzemi számláinkat, hiteltörlesztésünket, biztosításunkat és a szolgáltató nem tudja azt elvonni tőlünk. Sokan abba a hibába esnek, hogy azt gondolják, a bank mindenbe beleköt, de gondoljunk bele, hogy a pénzintézet nem ismer minket. Ezekből a dokumentumokból nem derül ki, hogy egyébként az elmaradt beszedést például csekken rendeztük, csak azt látja, hogy a már meglévő kötelezettségeinket nem teljesítjük a szerződés szerint.
Szerepelhet még a bankszámlakivonaton letiltás is, szolgáltatótól, adóhivataltól, fizethetünk róla gyerektartást, amik mind rontják az esélyeinket, de bukhatjuk is miattuk a hitelfelvételt. - Készpénzes jövedelem:
Manapság még mindig sokan kapják kézbe a fizetésüket. Ezt a pénzintézetek többsége egyáltalán nem fogadja el akkor sem, ha munkáltatói igazolást viszünk, NAV-tól kérünk jövedelemigazolást és azokkal minden rendben van. Vannak azonban kivételek, akik gond nélkül finanszírozzák. A probléma akkor szokott lenni, amikor az igazolás kiállításakor szembesülünk vele, hogy nem arra a bérre vagyunk bejelentve, amiről tudunk, illetve be sem vagyunk jelentve, vagy nincsenek utánunk megfizetve a járulékok. Ráadásul, mivel jellemzően kérnek jövedelemigazolást az adóhivataltól (NAV jövedelemigazolás), az mindig az előző évről szól. Ha tehát idén munkahelyet váltottunk, akkor a tavalyi NAV jövedelemigazolás még az előző munkahelyünkről fog szólni, aminek a mostani munkaviszonyunkhoz semmi köze, így megint csak elutasítják az igénylésünket. - Hitelek, amikről nem tudunk:
Milyen hitelek lehetnek ezek? Talán a legkézenfekvőbbek közé tartozik a folyószámlahitel és a hitelkártya. Nincs olyan ember, akinek ne lenne, vagy ne ismerne olyan személyt a közvetlen közelében, aki rendelkezik ezek valamelyikével. A folyószámlahitelhez elég egy bankszámla, amihez beállítják a számlanyitáskor, azzal az általános információval, hogy csak akkor kell érte fizetni, ha használja, de jól jöhet váratlan kiadás esetén. A hitelkártyát pedig jellemzően vagy „hűségünkért, megbecsült ügyfélként” kapunk, amit aztán vagy aktiválunk vagy nem. Ha aktiváljuk, de nem használjuk, akkor „sincs baj”. De van! Ugyanis rontja a hitelképességünket.
A banki hitelbírálatkor a keret jellegű hitelekkel mindenképp számolnak, akkor is, ha soha nem használtuk, ha nem tudunk róla, vagy ha nem is aktiváltuk a kártyánkat. Ilyenkor a bírálat alapja a JTM (jövedelemterheltségi mutató), ami azt jelenti, hogy a nettó jövedelmünket nem terhelhetik jobban hitellel, mint a bérünk 50%-a. Ha pl. vagy egy nettó 200 ezer forintos jövedelmünk. Ennek az 50%-áig vagyunk hiteltörlesztéssel terhelhetők, vagyis 100 ezer Ft havi törlesztő fér bele. Ha vagy egy 300 ezer forintos folyószámlahitel és egy ugyanekkora hitelkártya, akkor nekünk 600 ezer forintnyi hitelünk van.
Ennek a számítási alapja, hogy a hitelkeret 5%-át veszik törlesztőként, ami ebben az esetben 30 ezer forintot lefoglal már abból a 100 ezer forintból, amit törvényileg hiteltörlesztésre fordíthatunk. Ennek következtében még lehet, hogy nem utasítják el az igénylésünket, de elképzelhető, hogy a kívántnál csak kisebb összeget kaphatunk. Az már csak hab a tortán, hogy ez a törvényileg előírt JTM határ a plafon, vagyis ettől a bankok eltérhetnek negatív irányban. Ha például a bank belső bírálata úgy ítéli meg, hogy csak a jövedelem 30%-át engedi számunkra hitellel terhelni, akkor megteheti. Ez pedig azt jelenti, hogy a 200 ezer Ft-os munkabérünkből, akkor náluk csak 60 ezer Ft törlesztés fér bele, aminek a hitelkereteink ennek az összegnek a felét már lefoglalják. Itt azért még létezik megoldás, de a hiteligénylés folyamatát hosszabbítja. Tudjuk ugyanis a hitelkereteinket csökkenteni, illetve meg is szüntethetjük, feltéve, ha azon nincsenek kihasználva. Ezen kívül a hitelkiváltás is opció lehet, ha felhasználtuk volna ezeket a kereteket, akkor ugyanis nem veszik számításba a bírálat során fennálló tartozásként, hiszen a rendezését követően megszüntetésre kerül majd.
